CSITÁRY G. EMIL SZÉKESFEHÉRVÁR POLGÁRMESTER ÉS CSALÁDJA 4 DB FOTÓJA, KATONATISZT, I.VH - Jelenlegi ára: 39 000 Ft

3 DB KARTONRA KASÍROZOTT FOTÓ ÉS EGY FUTOTT  FOTÓKÉPESLAP.
Csitáry Gramanetz Emil 1892-ben született Székesfehérváron, nyolc testvér közül hatodikként érkezett a családba. A család a Veszprém megyei Bozsokról települt Székesfehérvárra. Csitáry az elemi iskola után a székesfehérvári állami főreáliskola diákja volt, 1910-ben érettségizett, majd édesapja korai halála miatt nem vegyészmérnöknek tanult, hanem a jogi egyetem hallgatója lett, melyet 1914-ben fejezett be. Ekkor még Gramanetz Emilnek hívták, a nevét 1940-ben, a 266. 166/1940. II/a. számú miniszteri rendelettel csitári Csitáry Emilre változtatták. Polgármestersége idején végig a dr. Csitáry G. Emil formátumot használta aláíráskor. A család névváltoztatása régi nemességük, és Csitári előnevük megtartásával történt.
Csitáry G. Emil 1915. július 15-én került a Városházára mint a víz- és csatornaművekhez beosztott napidíjas, előtte a jogi egyetem végzése mellett a Székesfehérvári Hírlapnál dolgozott. Később dr. Saára Gyula polgármester titkáraként tevékenykedett. 1915-ben tiszteletbeli aljegyző, 1917. májusában első aljegyző lett, két hónappal később pedig gróf Károlyi Gyula tiszteletbeli főjegyzővé nevezte ki. 1919-ben megnősült, Karl István leányát, Emiliát vette feleségül. Ezután a város főjegyzője lett. 1930-ban a városházi ellenzék megbuktatta a polgármestert, majd a tisztség megszerzéséért kemény hatalmi harc folyt. Az 1931-es országgyűlési választások árnyékában a mandátumot gróf Károlyi Gyula kapta, aki közben külügyminiszteri, majd miniszterelnöki megbízást kapott. A polgármester választás során az öt jelölt közül Csitáry nyert, és 1931-ben (december 1-jétől) lett Székesfehérvár polgármestere, 39 évesen.
A város pénzesládája nemhogy üres volt ekkor, hanem még az alkalmazottak sem kaphatták meg illetményüket. A városi Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank az előzőleg megtagadott hitelt Csitáry kérésére – apósa, Karl István támogatása mellett – megkapta.
Az ő érdeme, hogy a 7-es főút átvezetésre került a városon. Újjáépítés kezdődött a városban, megalakult a köztisztasági vállalat, a jéggyár, megnyitott a kőbánya, megépült az egészségház, a gyógyíthatatlan betegek és az úrinők otthona. A város saját villanytelepén jelentős fejlesztés történt, új turbina került felszerelésre, és ekkor alakították ki a belvárosban a légvezetékeket föld alatti kábelekre.
Már ekkor tervbe vette azt, hogy az 1938-as évben Szent István méltó emlékét az ősi koronázó város megünnepelje. Ezért már ekkor tudatosan fejlesztették a várost: a nyitott csatornákat feltöltötték, az utcákat az új kőbánya (a mai Bányató helyén) sárga köveivel burkolták. 1937-ben adták át az ország első fedett tornacsarnokát a Polgári Lövöldében. Megépült a Hadtestparancsnokság (mai Barátság háza), a Szent István Központi Elemi Iskola (mai Széna Téri Általános Iskola), a Tüdőgondozó, a Vitézi Székház, a Leánygimnázium, a Ciszterci Rend új gimnáziumának épülete, az OTI Székház, a Prohászka emléktemplom, a Magyar Nemzeti Bank épülete. Megnyílt az Alba mozi, a Prohászka emléktemplom oldalsó kultúrszárnyában a Glória mozi. Letelepedett a Vadásztölténygyár (mai Videoton), az alumíniumgyár, a Danuvia motorkerékpár-gyár, a szőlőhegyi rádióleadó. Csitáry nevéhez fűződik a strand és versenyuszoda építése, és a Rózsaligetben található savanyú vizes forrás feltárása is: először ugyanis itt szerették volna a strandot kialakítani a mélyből jövő melegvízzel, de a fúráskor 1280 méternél sem találtak melegvizet. Azonban a 90-200 méterről feltörő szénsavas víz a fúróberendezés eltávolítása után megmaradt. A vizet azóta is Csitáry-víznek nevezik. A mocsaras területet fel is kellett tölteni, a várostól bérelt földek gazdái tartozásuk fejében 1 pengőt kaptak, melyet beszámítottak a tartozásukba. A földet a mai Videoton területéről szállították ide. A város négy bérházat is építtetett. Az állami épületeket restaurálták, bontásokkal új terek kerültek kialakításra. A Városháza épületét is ekkor alakították át, bővítették. A Romkert feltárása kiemelkedő feladat volt. Új köztéri alkotásokkal bővült a város: Varkocs szobra, a Török-kút, Szent Imre szobra, Szent István szobra, Wathay Ferenc várkapitány szobra, Nagy Lajos szobra, a Hősi emlékmű Fekvő katonája, Kálmáncsai Domonkos szobra, a Magyar vitéz az 1934-1938-as időszakban került felállításra, és egy részüket 1938. május 22-én, más részüket 1938. augusztus 18-án avatták fel. Az időszak a „ Csitáry-éra” elnevezést kapta. Csitáry G. Emil 1941. május 20-án kérte polgármesteri tisztsége alól a felmentést.
Csitáry G. Emil 1941-ben lett Székesfehérvár főispánja, majd a városi főispánság megszüntetését (1943) követően hadműveleti kormánybiztosként tevékenykedett, ahonnan a Szálasi-puccs után távolították el. 1945. után már nem tért vissza a politikai életbe. 1949 júniusában egy nem létező kormányrendeletre hivatkozva megszüntették nyugdíja folyósítását. Ezt követően Inotán, Várpalotán (anyagkönyvelőként), Városlődön, Herenden vállalt munkát.

Jelenlegi ára: 39 000 Ft
Az aukció vége: 2020-02-08 14:32 .